Stressz a versenyek előtti stressz miatt?

Tippek sportoló gyermekek szüleinek, hogyan segítsék gyermeküket a versenyek előtti stresszhelyzetben.

Mindannyian számtalanszor átéltük már, hogy a megmérettetések, sportversenyek akkor válnak igazán pozitív élménnyé, ha a „tegyél meg minden tőled telhetőt” vagy a „hozd ki magadból a legtöbbet” hozzáállás érvényesül. Szülői és edzői támogatással a fiatalkori sport versenyvilága lehet a terepe annak, hogy a gyerek megtanulja kezelni a stresszes, érzelmileg megterhelő helyzeteket. Ez a tapasztalat és képesség az egész életén keresztül elkísérheti őt, majd segítheti például az iskolai teljesítményben, valamint később a munka világában.

A verseny egy lehetőség arra, hogy egyre több korlátunkat legyünk képesek átlépni, határaink táguljanak. Fontos, hogy a szülő és a gyerek is megértse és megtapasztalja, hogy a versenyekkel járó izgalom, esetleg szorongás, bár kényelmetlen és kellemetlen, nem feltétlenül rossz. Valójában a versenystressz, ha a gyerek megtanulja kezelni és használni, később pozitív motivációvá is válhat.

A sporttal együtt jár bizonyos mértékű izgalom, és ez így is marad, ahogy telnek az évek, sűrűsödnek a versenyek és fokozódik a tét. A cél nem az, hogy minden stressz forrástól megkíméljük a sportolót, hanem, hogy megteremtsük a pozitív versenylégkört és megfelelő eszköztárat adjunk a gyerek kezébe, melynek segítségével egyre hatékonyabban tud majd megküzdeni a fellépő szorongással.

A rövid távú célok felállítása növelik a siker esélyét. A fiatalok maguktól azonban még nem mindig tudják, hogy hogyan is érdemes ezeket kialakítani, ezért fontos, hogy már meglévő ismereteinket felhasználva segítsük őket ezen a területen.

A legtöbb gyereket aggasztja, mit gondolnak teljesítményükről mások. Érdemes lehet elmagyarázni nekik, hogy a sportban számos dolog van, amit nem ők kontrollálnak, nincs rá hatásuk. Ilyen az is, hogy mi van a többiek fejében. Igyekezzünk figyelmüket olyan dolgokra irányítani, melyeket képesek befolyásolni, melyek megvalósítása tőlük függ – úgymint a saját erőfeszítés, a saját készségek, a saját mozdulatok.

Továbbá azzal is nagyon sokat tehetünk, ha megtanítjuk a fiatal sportolót arra, hogy hibái vagy kudarcai után arra figyeljen, hogy az ilyen eseményekből mit tanulhat, és hogyan használhatja fel készségeinek fejlesztésében.

Igyekezzünk bátorítani a pozitív gondolkodást! Találjunk közösen olyan rövid pozitív mondatokat, melyeket a gyerek mondogathat magának! Ezek egy idő után automatikussá válik, és kiszorítják a negatív gondolatokat. Azt is érdemes megtanítani neki, hogy merjen vitába szállni a saját negatív gondolataival, merje megcáfolni őket! Tudnunk kell viszont, hogy a pozitív gondolkodás nem egyik napról a másikra jelenik meg. Idő, türelem és következetesség szükséges ahhoz, hogy mindez stabilan kialakuljon és fenn is maradjon.

Még egy jó tanács:

Bátorítsuk a gyermeket arra, hogy saját magát ugyanolyan módon biztassa és bátorítsa, mint ahogyan ezt csapattársaival vagy a környezetének más szereplőivel teszi! Sokszor a gyerekek nem ismerik fel, hogy társaikkal szemben sokkal megértőbbek, támogatóbbak és hatalmas energiákkal képesek lelkesíteni őket!

Gyömbér Noémi sportpszichológus

SEO by Artio

Ide járunk gyógyulni...

Svédmasszázs és kinezio tape: